Jövőt építik: Szuper utánpótlás egy belga klubnál

A belga labdarúgás az elmúlt években az élvonalba küzdötte magát, amiben jelentős szerepe volt egy klubnak, amely kiváló utánpótlás-képzéssel rendelkezik. Náluk bontogatta szárnyait Kevin De Bruyne, Thibaut Courtois vagy épp Steven Defour, akik mind belga válogatottságig vitték. Remek játékosmegfigyelő rendszerrel rendelkeznek, ami elősegíti a sikereiket. Kik ők?

Gondolnak a jövőre

Számos világhírű utánpótlás akadémia segíti elő a klubok sikereit hosszútávon. A két legismertebb az Ajax, illetve a Barcelona központja. Évente ontják a tehetségeket, igaz, nem mindegyikükből lesz világsztár, de azért jó pár labdarúgó válik stabil első osztályú játékossá. Természetesen, Spanyolországon és Hollandián túl is van élet! 

A belga labdarúgás első "aranykora" már lassan 40 éve volt. A 70-es években, az Európa-bajnokságokon értek el jobbnál jobb helyezéseket, majd a '86-os vb negyedik helyezését egy törés követte. Akkoriban a belga klubok közül kiemelkedett az Anderlecht utánpótlása, mely jó pár játékost adott a válogatott számára. A következő tehetséges generációra közel 30 évet kellett várniuk.

Belgium a 2018-as világbajnokságon harmadik helyet szerzett. A válogatott két alapköve a Genk utánpótlás akadémiájából került ki. Kevin De Bruyne és Thibaut Courtois klasszisok, akik a klubjaikban is a legmagasabb szinten játszanak. Nagyban hozzájárultak, hogy egyre többen beszéljenek a belga utánpótlásról és Genkről. A klubról, mely alaposan átalakult az évek alatt, amit egy komoly befektetés előzött meg a 2000-es évek elején.

Genk egy 66 ezres lakosú város, amely Limburg megyében található. A mindössze 31 éve alapított labdarúgó klub fontos szerepet játszik a város közösségi életében. A Luminus Arénába a lakosság majd egyharmada látogat ki bajnoki mérkőzésekre. Ez jól mutatja, hogy a genkiek mennyire elkötelezettek a csapatuk iránt. 

A '90-es évek végén már bajnoki címet ünnepelhetettek, de a győzelmek után egy megtorpanás történt. A hosszútávú sikerességet és fenntarthatóságot szem előtt tartva komoly döntést hozott a vezetőség: 3 millió fontot fektettek az utánpótlás képzésbe. Kockázatos lépés volt ez egy olyan klubtól, amely egy kevésbé ismert bajnokságban szerepel, ahol nincsenek komoly tv-s díjak és a szponzorok sem tolonganak.

Az akadémia és egyben utánpótlás vezetője, Roland Breugelmans. A belga szakember a kezdetektől, 31 éve dolgozik a klubnál, felelős azért, hogy rendben menjen a tehetségek gondozása. Olyan szakemberek tartoznak a "csapatába", mint Roland Janssen, aki Lagosban járva fedezte fel Wilfred Ndidi-t (a középpályás Genkből a Leicester Cityhez került később). A belgáknál Peter Maes faragott belőle védekező középpályást, jól olvasta a játékot, ez által fontos láncszeme lett az Európa Ligában negyeddöntőig menetelő csapatnak. 

Ebből is látható, hogy tehetségek nevelése mellett a fiatal külföldi játékosok megfigyelésében és fejlesztésében is kiemelkedőek. Kevésbé ismert csapatoktól leigazolják 21-22 éves koruk előtt a kiszemelt focistákat. Így került a klubhoz Ndidi mellett Leon Bailey (18 évesen), Sergej Milinkovic-Savic (19 évesen) és Kalidou Koulibaly (21 évesen). 

Az igazán nagy eredményeket azonban az akadémián érik el, ahol a belga fiataloknak adnak lehetőséget. Kevin De Bruyne, Thibaut Courtois és Steven Defour mellett érdemes kiemelni Divock Origit, aki a Liverpool tavalyi BL-győzelméből tevékenyen kivette a részét (gólt szerzett az elődöntő visszavágóján és a fináléban is). Yannick Carrasco pedig az első belga játékos volt, aki gólt szerzett az Bajnokok Ligája döntőben.

Christian Benteke debütáló Premier League szezonjában 19 gólig jutott, de az ő karrierje megbicsaklott, ahogyan egy kis időre Dennis Praet-é is. Egykoron őt még a Barcelona is hívta, majd egy olaszországi kitérő után ő is a Leicester Cityhez került, ahol Ndidi csapattársa lett.

Akadémiáról

A 2003-ban épült központ Belgium keleti részén található, közel a holland határhoz. Az idő múlásával folyamatosan fejlődött az akadémia, mára az egyik legjobb Belgiumban. A tehetségek esetében az első számú felmérési pont nem a fizikális adottságok, hanem a játékintelligencia és a technikai képzettség. 

Mindezek fényében nem meglepő, hogy a labdarúgók technikai képességeit fejlesztik elsősorban. Kiemelten fontos még a gyors reakcióidő, labdával és anélkül hatékony mozgás. Jól látható, hogy nem a testalkat és az erő dominál a tehetségek kiválasztásánál és nevelésénél.

Különböző korosztályokba osztják a játékosokat, mindegyiknél más a prioritás. Az u8-nál megtanulják a labdakezelést és a koordinációt. Már ekkor elkezdik a technikai fejlesztést, hogy minél könnyebben adaptálhatóvá váljon egy játékos. Fontos, hogy minden rendszerben képes legyen játszani az adott fiatal, gyorsan alkalmazkodjon.

Okosan építik fel a tehetségeiket, emiatt egyre vonzóbb célponttá válnak a külföldi labdarúgók számára. A labdarúgás mellett kiemelt szerepet kap a tanulás is. A nyelvtanulás fontos a tehetségek számára, ahogyan az iskolai eredmények is. Akinek az iskolai eredményei nem megfelelőek, az előbb a meccseket, majd az edzéseket kénytelen kihagyni, hogy behozza a lemaradását az iskolában. 

Motivációt több helyről is meríthetnek a fiatal játékosok. Az egyik ilyen az akadémia épületének földszintjén található folyosó, amelyet azon játékosok képei díszítenek, akik az ifjúsági rendszerükön keresztül lettek sztárok (De Bruyne vagy épp Courtois). A másik még komolyabb motiváló tényező, hogy a Genk felnőtt csapata lehetőséget ad a fiataloknak. 

Gyorsan adaptálják az utánpótlásból a tehetséges fiatalokat, ezzel szoktatva őket hozzá a nyomáshoz. Ezzel megtapasztalják a bajnoki mérkőzések és a nemzetközi kupa okozta stresszt. A legjobb példa erre a 2010/11-ben bajnoki címet nyerő csapat, melynek edzője Franky Vercauteren volt. Az egykori legendás belga játékos nem félt a pályára küldeni a fiatalokat. 

A bajnokcsapat magját két 18 éves és egy 21 éves játékos alkotta. Hiába voltak azonban hatalmas tehetségeik, mégsem szállt a fejükbe a dicsőség, nem akartak többek lenni, mint amik valójában. Sosem törekedtek óriásklub státuszra, megfelelő anyagi háttérrel rendelkeznek és tisztában vannak vele, hogy egy top bajnokságból érkező csapat ajánlatával nem tudnak versenyezni, ami a tehetségek megtartását illeti. 

A klub igyekszik megtartani a gazdasági szerkezetét, nem vesznek fel a fejesek hatalmas osztalékokat, nem igazolnak nevesebb játékosokat, csak sikertelenség elkerülése végett. Mi lett ennek az eredménye? A 2018/19-es szezonban újból bajnoki címet ünnepelhettek. Az utánpótlás révén 20 millió euróra tettek szert tavaly nyáron Leandro Trossard eladásából, de tökéletesen működik a játékosmegfigyelő rendszerük is. 

Érdemes lesz figyelni ebben az évben Carlos Cuesta, Benjamin Nygren, Jhon Lucumí vagy épp a kis Hagi, Ianis játékát. Felmerülhet még egy kérdés, hogy mit is értek el az utánpótlásból elkerült egykori Genk játékosok? Milyen tornákat és bajnokságokat nyertek?

Ebben nincsenek benne a döntők (például Carrasco vagy Benteke esetében). Arról nem is beszélve, hogy a játékosok eladásából szép profitra tesz szert a klub. Gyakorlatilag minden évben van egy számottevő eladásuk. 

 Genk kiemelt átigazolásai (forrás: sportbuzi.com)

Ezen játékosok által generált teljes profit 100 millió euró feletti (107). Kicsit sarkítva, de mindezt 3 millió font befektetésével, ami jelenlegi árfolyamon több, mint 1 milliárd forintnak felel meg. A Genk nem lesz nagy klub mindezek ellenére sem, idén pedig láthattuk őket a Bajnokok Ligája főtábláján is! A téli átigazolási időszakban megváltak Sander Bergétől, akiért 21,5 millió eurót fizetett a Sheffield, míg Mbwana Samatta játékjogáért 10,5 millió eurót az Aston Villa. Jövő nyáron már Lucumí vagy Nygren nevét kell tanulgatnunk?