Megannyi kérdés egy gesztus kapcsán, mely közel sem biztos, hogy az, aminek látszik.
A hidegháború a végéhez közeledett, a két szuperhatalom közötti viszony oldódni látszott. Az NBA már korábban is nyitott az európai játékosok felé, de a keleti blokk sokáig tabu maradt, hiába "termelték" a tehetségesebbnél tehetségesebb játékosokat. Mi változott 1989-ben? Miért hívták meg egy szovjet csapat játékosát, aki máig az egyedüli résztvevője az All-Star gáláknak, de sosem lépett pályára NBA csapatban?
Sikeres karrier
Rimas Kurtinaitis karrierje sikerekben bővelkedik. Kaunasban, az egykori Szovjetunió területén született játékos kezdetben a moszkvai sztárcsapatot, a CSZKA-t erősítette, majd a Zalgirishoz szerződött. A szovjet bajnoki címekből nem volt hiány, korszakának egyik legjobbja volt a litván kosárlabdázó. Az 1985-ös Európa-bajnokságon Arvydas Sabonisszal győzelemre vezették a Szovjetuniót, majd következett a '88-as olimpia. Érdemes megemlíteni, hogy a Szovjetunió 1980-ban annak ellenére sem tudta megnyerni a moszkvai olimpiát, hogy az Egyesült Államok lemondta a részvételt.
Az 1984-es Los Angeles-i játékokon a szovjetek nem vettek részt, így a nagy csatára 1988-ban, Szöülban került sor. Akkor még messze volt a Dream Team, kialakulóban volt egy kiváló jugoszláv válogatott, s nem panaszkodhattak azért az amerikaiak sem (Mitch Richmond, David Robinson és még három későbbi All-Star játékos), illetve ott voltak a szovjetek, ahol Sabonis és Sarunas Marciulionis mellett ott volt hősünk, Kurtinaitis is. Azt már addigra sejtették az ellenfelek, hogy Rimas jól dobja a triplákat, de az amerikai válogatott nem tudta megoldani a "limitálását" az elődöntőben.
A szöuli elődöntőben végül a szovjetek nyertek 82-76-ra, amiből 28 ponttal vette ki a részét Kurtinaitis, aki a mezőny legjobbja volt. A Szovjetunió a döntőben magabiztos játékkal legyőzte a Drazen Petrovic vezette jugoszlávokat, ezzel vágott vissza egyszerre két nemzetnek is. A világ láthatta, hogy az Egyesült Államokon kívül is léteznek jó játékosok, ezzel egy új korszak vette kezdetét az NBA számára is.
A meghívó
David Stern 1984-ben került az NBA élére, s rövid idő alatt globálissá tette a ligát, soha nem látott sikerek övezték a bajnokságot. Munkásságának voltak árnyoldalai is, ezért is nehéz megítélni az 1989-es All-Star gálát. Az esemény egyik fontos eleme a tripladobó verseny, mely meghívásos alapon működik. Az NBA vezetése gondolt egy merészet, miszerint meghívnak egy játékost Európából a gálára. A választásuk Rimas Kurtinaitisra esett. John Stockton igazságtalannak nevezte a játékos részvételét. Mit gondolt erről Kurtinaitis?
„Meglepett, hogy meghívtak - mondta Kurtinaitis tolmács segítségével. - Meghívtak engem és a feleségemet. Jó lenne itt játszani (az NBA-ban). Minden játékos álma az egész világon, hogy NBA-ban kosárlabdázzon.”
Már a tripladobón résztvevő nyolc személyről készült kép is érdekesre sikerült. Minden játékoson annak a csapatnak a meze van, ahol játszik, Kurtinaitis pedig egy sima jelöletlen kék szerelésben látható. Ha ez nem lett volna elég, akkor még a gála sem úgy sikerült számára, ahogyan elképzelte:
Mindössze 9 pontot ért el, s így az utolsó helyen zárt a szovjet játékos. Elmondása alapján, ha profik között játszott, akkor lassúnak tűnt a mozgása, ezt kellett a 60 másodperces tripladobóra felgyorsítani. Ez pontatlansághoz vezetett, NBA-s "karrierje" itt véget is ért. Jöhetnek a találgatások, miért hívta meg David Stern a szovjet játékost a gálára?
Az első megoldás kézenfekvő: nyitás a keleti blokk országai felé. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy az 1989-es szabadügynökpiacról öt játékos került be ezen régióból: Vlade Divac, Drazen Petrovic, Alexander Volkov, Sarunas Marciulionis és Zarko Paspalj. A keleti nyitás megtörtént, utána már évenként érkeztek a játékosok. Kurtinaitis volt a "próba", szerencsétlenségére épp ő nem került be a ligába.
A második opció nyakatekert, de van benne ráció: a bosszú. David Stern az egyik fő művének tartotta az 1992-es barcelonai olimpián gálázó Dream Teamet. Életre hívta a világ legerősebb csapatát, de ennek is volt előzménye: az a bizonyos szöüli olimpia, ami az addigi amerikai kiválasztási rendszer végét jelentette. Kurtinaitis szöüli elődöntős (28 pont) teljesítménye rávilágított, hogy már nem elég az egyetemistákkal kiállni az európaiak ellen, ide a legjobbak kellenek.
A bosszú azért is tűnhet magától értetődőnek, mert David Stern meghívhatta volna azt a Drazen Petrovicot, aki akkoriban már Európa egyik, ha nem a legjobb játékosa volt. A szöüli olimpián ő is szórta a triplákat, gyorsabban is dobott Kurtinaitisnál, de akkor miért nem őt választották ki a gálára? Ha tényleg meg akarták mutatni a keleti blokk erejét, akkor miért egy olyan játékosra esett a választásuk, akinek eleve nem volt esélye (lassúsága miatt) a győzelemre?
Melyik lehet a valós indok? Esetleg egy harmadik opció, vagy az első kettő vegyítve? Mindenesetre az NBA azóta sem hívott olyan játékost a gálára, aki nem (volt) tagja valamelyik NBA csapatnak: Craig Hodges esete különleges volt 1993-ból, mert 92-ben még a Chicago Bulls keretét erősítette, ráadásul ő volt a címvédő a tripladobón, ezért kaphatott meghívást, miközben már Európában játszott.
